Silkóssy család képtár

Az 1887-es nemesség megerősítése és a Perneszi előnév használatának engedélye.

A somogyi származású id.dr.Siklóssy Gyula a hazai szemészet nagy egyéniségei között, s a maga idejében itthon és határainkon túl is ismert szakembere 1839-ben Osztopán mellett Pernesz-pusztán született, ahol apjának birtoka volt» Iskoláit részben magánúton, részben Kaposváron és Sopronban végezte. 1858-ban iratkozott be a bécsi orvosi fakultásra, ahol nagy érdeklődéssel látogatta a klinikai demonstrációkat, melyek jobban lekötötték figyelmét, mint a nagy hírű professzorok előadásai. így ébredt érdeklődés benne a szemészeti műtétek iránt, melyeket a világhírű ArtI tanár klinikáján módja volt megcsodálni.Ez az élménye és Artl tanár egyénisége befolyásolta, hogy diplomája megszerzése után 1864-ben úgy döntött, hogy szemész lesz. Egyéves szakrendelési munka után kezdte meg a klinikai gyakorlatokat Artl mellett,aki hamar felismerte az érdeklődő és ügyes kezű fiúban a rátermettséget, és rövidesen tanársegédjévé nevezte ki. így aztán lehetősége volt a műtétekben és az oktatómunkában is gyakorolnia magát.Artl tanár ajánlására hívták meg a pesti Rókus-kórház rendelő orvosává, majd az újonnan szervezett osztály vezetését is rábízták 1868-ban. 33 éven keresztül állt ennek az osztálynak az élén, ami akkor felért az egyetemi katedrával.Munkássága első éveiben igen sokoldalú tudományos tevékenységet fejtett ki. Közleményei jelentek meg a szem optikájáról, a stabizmusról és néhány új műtéti megoldásról. 1876-ban nyújtotta be terjedelmes és gazdagon illusztrált disszertációját a pesti orvoskarhoz, a szem plasztikai műtétéiről a magántanári képesítési kérelméhez.A jobbára új elveket és eljárásokat tartalmazó munka megnyerte a kar tetszését, és Siklóssyt magántanárrá választották.Ez időtől kezdve a szemészeti műtéttan rendszeres előadója lett az egyetemen.Nern volt magamutogató, inkább tudóskodó típus, aki az egyszerű eszközöket és a gyakorlati munkát kedvelte, erre igyekezett alaposan megtanítani munkatársait is. A későbbiekben viszonylag keveset publikált, de a Kórházi Orvostársulat ülésein két évtizeden át rendszeresen tartott bemutatót plasztikai műtéteiből és érdekes eseteiből, ezeket mindig nagy élvezettel hallgatták, mert briliáns előadó volt.A műtétek igazolták kiemelkedő képzelőerejét, térlátását és precíz technikáját. Az egész országban ismerték, és sokan keresték fel a monarchia más területéről is.

Szabadságát rendszerint Somogyban töltötte, s ilyenkor elvégzett néhány műtétet a kaposvári kórházban is, s megvizsgálta azokat a betegeket, akik jöttére vártak.A somogyi szegények bátran kereshették fel itthon vagy pesti rendelőjében, mindig kivételes figyelemmel kezelte őket.Vidám kedélyű, kiegyensúlyozott lelkületű, barátságos embernek ismerték, mindenkit őszinte barátsággal fogadott, aki betegsége miatt vagy tanulási szándékával kereste fel. Az ő osztálya- "mindig nyitott ajtókkal áll - mondotta - azok számára, akik becsületes szándékkal tanulni vagy gyógyulni jönnek". Sokan szerezték itt meg tudásukat az ő gondos és szeretetteljes oktatása mellett.Hangos irodalmi hírverés nem kísérte a munkáját. Az Orvosi Hetilap és a Gyógyászat hasábjain mintegy 20-22 közleménye jelent meg, néhány plasztikai megoldását német szaklapok is átvették.Jelentősek voltak azonban a klinikai demonstrációi és bemutatásai. Őszinte örömét találta a tanításban, és ez csak fokozódott benne, amikor saját fiát is szemésszé nevelhette, és megérhette, hogy magántanárrá habilitálták. Sok kiváló tanítványa közül került ki a kaposvári kórház első szemész főorvosa.Schaffer Károly is.Siklóssy gyakorlati ember volt, elsősorban orvos, aki nagy mesterének racionális és a bécsi orvosi iskola tág látókörű gondolkozását és kulturáltságát ültette hazai talajba. Nyílt és eleven okfejtése mindenben az egyszerűséget, a beteg számára a legkedvezőbb, technikailag a legkorszerűbb megoldást kereste. Hatalmas képzelőereje és kitűnő térlátása szinte predesztinálták a plasztikai megoldásokra, emellett türelmes, finom technikával dolgozó, alapos ember volt, ami a szemészeti műtétekben nélkülözhetetlen. Nemcsak a maga munkájában lelte örömét, hanem ugyanolyan boldogsággal szemlélte tanítványai fejlődését is.Módszeres tanulásra serkentette őket, és arra oktatta, hogy elsősorban legyenek jó orvosok, s emellett kitűnő szemészek. Kollegái szívesen vették igénybe konzíliumait, mert azok nemcsak érdekes tudományos vitákra adtak módot, hanem tanúi lehettek vérbeli orvosi gondolkodásának, óriási általános tudásának és tapasztaltságának.Élete utolsó éveiben,egyre súlyosbodó betegségében,szülőföldjére tért haza. Itt még megélhette leánya férjhezmenetelét, és azon a napon halt meg,, 1901, július 18-án, amikor fia is családot alapított, Somogy megyében különös tisztelettel vették körül, ahogy ő is mindig megkülönböztetett figyelemmel kezelte a somogyiakat.A vármegye nagygyűlése tiszteletbeli főorvosává választotta.Temetésén nemcsak egykori pályatársai, az egyetem képviselői,hanem a megye notabilitásai mellett a szegény emberek nagy sokasága kísérte utolsó útjára, a szülőhelyén lévő sírjához.

Forrás:Bodosi Mihály - Frankl József: Somogy jeles orvosai 18-19. század

A fenti életrajzban hibásan szerepel az elhalálozás és a temetés helye.Íme az eredeti gyászjelentés:

Visy-Siklóssy

CSALÁDI EMLÉKEZTETŐ

Összeállította:Lakatos Mária

Dr. Visy Pál (1808-1870), a Somogy megyei Patán született és Somogy vármegye tiszti főorvosa volt. Felesége, Németh Mária (1823-1890), az ugyancsak Somogy megyei Németh Alajos Ágoston és Döbrössy Franciska leánya volt. Két gyermekük született Nagyatádon, Mária (1849-1908) és Imre (1852-1889) Utóbbi újságíró és országgyűlési képviselő lett,Gábos Irmát, a Nemzeti Színház színésznőjét vette nőül.Nővérét V. Máriát perneszi  Siklóssy Gyula szemorvos professzor vette feleségül. A perneszi Siklóssyak ugyancsak Somogy megyei (Osztopán) származásúak voltak.V. Imrének és G. Irmának két kislányuk született: Erzsébet (Bözsi 1873-1915) és Mária (Masa 1878-1939).V. Bözsi férje, Lakatos Artúr festő- és iparművész,az Iparrajziskola tanára vette feleségül és egy fiúk született:Imre (1908-1994). Életüket kettétörte az első világháború, Artúrnak 1914-ben be kellett vonulnia és négy éven át szerb hadifogságban volt.Eközben meghalt a felesége és anyósa is.Árván maradt kisfiúkat, Lakatos Imrét Visy Masa és a Siklóssyak gondozták.1917-ben feleségül vette az időközben ugyancsak korán megözvegyült jó barát, Magyar Elek író és újságíró, akinek első felesége a Visy lányok legjobb barátnője, Kürthy Berta volt.Ő is egy kis fiút, hagyott félárván, Magyar Bálintot. Imre és Bálint csecsemőkoruk óta együtt nevelkedtek. Masa segített a két beteg fiatalasszonynak a gyerekek körül.

Id. dr.Siklóssyéknak öt gyermekük született: Mária, Gyula, Béla, József és László. Mária lányuk háromszor ment férjhez: 1. Kacskovics Zoltán, 2. Vadnay Andor 3. Szászy-Schwartz Gusztáv. Ifj. dr. S. Gyula Heinrich Margitot vette feleségül és három gyermekük született: Pál, György és Imre. György felesége Madarász Emőke, gyermekük: Ildikó. S. József, aki ügyvéd, illetve vállalatigazgató volt-Bíró Helént (Biró Pál nagyiparos lányát) vette feleségül és három gyermekük született: József II., István és Mária. József és Helén az 1930-as években elváltak.S.Józsefet második feleségével, Tallián Vilmával együtt 1951-ben kitelepítették a Heves megyei Mikófalvára.Testvére, S. László az Országgyűlési Gyorsíró Iroda vezetője volt és e mellett egy különleges polihisztor, műgyűjtő, akinek irodalmi munkássága is jelentős.Felesége: Sámy Janka volt, gyermekük nem született. József II. felesége: Kis Antónia, István felesége Murányi Babi, Mária férje pedig Schreiner János lett,utóbbiaknak két gyermekük született: János és Hanna.

Tehát a Siklóssyak házasság révén kerültek a Visy családba a 19. sz. második felében. Mivel Visy Imre 37 éves korában meghalt,elsősorban a Siklóssyak gyámolították Visy Imre özvegyét és két leányát, Erzsébetet (Bözsit), nagyanyámat és Máriát (Masát), nagy-nagynénémet, akikkel szoros rokoni viszonyt tartottak. S. Józsi ügyvéd lett, ő intézte az elárvult Visy lányok pénzügyeit és később, Bözsi nagyanyám korai halála után, apám, Lakatos Imre feletti gyámságot is, amíg Lakatos Artúr haza nem jött a szerb fogságból. Siklóssy Józsi és Biró Helén voltak apám keresztszülei. Ők nagyon gazdagok voltak, mivel Bíró Helén az ország egyik legnagyobb iparmágnásának (Biró Pál) a lánya volt. Helén, eredetileg zsidó származású, de kikeresztelkedett és buzgó katolikus lett. Ő építtette a mai Apor Vilmos téren álló kis templomot is. Nagyon jó szívű hölgy volt, igyekezett apámat segíteni, de lázadó apám kamasz korában már nem szívesen tartotta velük a kapcsolatot, őt inkább a Visy nagyapja szabadelvű világa érdekelte, akit ugyan nem ismerhetett, azonban anyjától  és Masa nagynénjétől sok jót hallott róla. Siklóssyékkal főként a svábhegyi nyaralóban találkoztak, ahol – Visy Imréék révén - összejártak  Jókaiékkal, Hegedűsékkel és Nemzeti Színház színészeivel, amiről hangulatosan ír Siklóssy László a Svábhegyről szóló könyvében.